Nagydobos község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Mátészalkai kistérség
Lakosság: 2280 fő
Terület: 26.93 km²
Népsűrűség: 84,66 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 44

Fekvése

A Nyírség keleti csücskében a Kraszna folyó bal partján helyezkedik el a település. Határában szelid dombok és sík területek váltják egymást. Nagydobos Nyíregyházától 60, Vásárosnaménytól 8, Mátészalkától 16 km-re fekvő község.

Története

A Fesztivál oklevelei.

A megye legrégebbi településeként tartják számon, mely már 1219-ben említve van.

A Nyírség keleti peremén még a Honfoglalás után megtelepedett lakosai gyepű-őrök voltak, ahogy erről a falu foglalkozásnévből eredő (dobos) neve is tanúskodik. Valószínű, hogy első lakói a közeli gyepű védelmével megbízott népek voltak, akik dobolással adtak hírt a közelgő ellenségről, a fenyegető veszedelemről.

A falu neve elsőként 1219-ben egy odavaló poroszló nevében tűnik fel, majd első írásos említése 1287-ből való.

A XIII.század. végén a Hont-Pázmány nemzetség régi birtokai között találjuk.

1287-ben IV. László király az ellene fellázadó Hontpázmány nembeli Kozma fiaitól (Páltól és testvérétől) elveszi és a Balog-Semjén nemzetség-beli Ubul fia Mihálynak és fiainak adományozza más birtokokkal együtt.

1296-ban a falunak már temploma van, melyet Szent Márton tiszteletére építettek, mely a mai falun kivülre esett, azonban azt a mult sz-ban rossz állapota miatt lebontották.

1294-1308 között a Hont-Pázmány és az Aba nemzetség-beliek között osztozkodás folyik az Aba ág leánynegyede miatt. A régi iratokban ekkor tűnik fel Várasdobos (a mai Pusztadobos) és a Hontpázmányok egykori lakóhelyét KOKAD várát is ekkor említik. (castrum KOKOTH) (Szab.Szatm.74-5)

A település uraiként első ízben 1317-ben a Perényiek tünnek fel, egy birtokvita miatt 1404-ben kap rá új adományt Perényi Gergely. A Perényiek kezén a település gyors fejlődésnek indult.

1421-ben már vásárjogot is kapott.

1945-ig fő birtokosának a Perényi család tekinthető, de mellettük a XVIII. század-tól a gróf Károlyiak, és Dessewffyek, a XIX. század derekáig a báró Perényi és Dessewffy családokon kívül a Péchy, Bogcha és Lónyai, majd a Perényiek mellett a Dessewffy birtokokat öröklő Jármy, ill. Luby, Péchy és Dienes családok.

Nevezetességei

Nagydobos, Sütőtökfesztivál.

1808-ban épült a Perényi család által épült klasszicista stílusú, eklektikus díszítésű, elnyujtott alaprajzú kastély. A közelébe eső dombon magasodik a Perényi Péter építtette római katolikus kápolna, mely 1868-ban épült későromantikus stílusban, neogótikusan berendezve. A kápolnában lévő oltárképet Jakoby Károly festette, az építtető mellszobrát Kallós Endre alkotta.

A község főutcáján álló református templomát 1894-ben kezdték építeni, de csak 1903-ban sikerült befejezni.

A közelében álló görögkatolikus templomot 1813- és 1872 között építették.

Nagydobos nevezetességei között található még a világhírű Nagydobosi sütőtök is, mely kiváltképp az 1920-as 1930-as években a település meghatározó terménye volt.

1998 óta minden év augusztus vagy szeptemberében megrendezik a Nemzetközi Sütőtök Fesztivált. Minden évben felhívást tesznek közzé az országban található "legnagyobb tök" címért. Az eddigi legnagyobb példányok jóval meghaladták az egy mázsát. Az első évek súlyrekordja pl. a 116 kg-ot is elérte. A tökfesztiválra ellátogatók legnagyobb csodálatát vívja ki, hogy mi mindenféle készíthető tökből. Dísztárgyak garmadája, játékok, stb. De érdemes megkóstolni a tökből készített ételeket, italokat is ( pl.tökös lapcsányka, tökös-mákos rétes, tökbólé, stb) .A fesztiválon van tökszoborkiállítás, tökváltó verseny, töklámpás felvonulás, a gyermekeknek tökbábszínház is.

Következő községek

További községek